A Interreg AT-HU „DigiUp NEXT” projekt 1. hálózati találkozóján Dr. Nemes József az ELTE Informatikai Kar munkatársa tartott előadást a lányok informatikai és technológiai pályák iránti érdeklődésének erősítéséről. A prezentáció átfogó képet adott a nők szerepéről az informatika történetében, a jelenlegi helyzetről, valamint azokról a nemzetközi jó gyakorlatokról és lehetséges megoldásokról, amelyek hozzájárulhatnak a nemek közötti egyensúly javításához az IT-szektorban.
Az előadás rámutatott arra, hogy az informatika hőskorában a nők meghatározó szerepet játszottak a technológiai fejlődésben. Az első elektronikus számítógépek fejlesztésében olyan úttörő szakemberek vettek részt, mint Jean Bartik és Betty Holberton, akik az ENIAC-program sikeréhez is jelentősen hozzájárultak. Az előadó ugyanakkor arra is felhívta a figyelmet, hogy az 1960-as évektől kezdve az IT-terület fokozatosan férfiak által dominált szakterületté vált, és ez a hatás napjainkban is érezhető.
A történeti áttekintést követően a résztvevők több sikeres nemzetközi és magyar női példaképet is megismerhettek. Az előadás olyan vezetőket mutatott be, mint Ginni Rometty, a korábbi IBM-vezérigazgató, Susan Wojcicki, a YouTube egykori vezetője, valamint több, a hazai technológiai és kiberbiztonsági szektorban sikeres női szakember. Az előadó hangsúlyozta, hogy a látható és hiteles példaképek kiemelkedően fontos szerepet játszanak abban, hogy a fiatal lányok saját maguk számára is reális karrierútként tekintsenek az informatikára.
A bemutatott statisztikai adatok szerint Magyarországon továbbra is alacsony a nők aránya az informatikai felsőoktatásban. A gazdaságinformatikus képzéseken a hallgatók mintegy 28 százaléka nő, míg a programtervező informatikus szakokon ez az arány körülbelül 15 százalék, a mérnökinformatikus képzéseken pedig csupán 9 százalék. Az előadás azt is bemutatta, hogy az egyetemi képzésekbe belépő hallgatók között a női részvétel hosszabb ideje stagnál, ami jelzi, hogy további beavatkozásokra és tudatos pályaorientációs tevékenységekre van szükség.
Az előadás egyik legérdekesebb része a svédországi példák bemutatása volt. A svéd tapasztalatok azt mutatják, hogy a lányok technológiai pályák iránti érdeklődése tudatos oktatási és társadalmi stratégiával erősíthető. A siker tényezői közé tartoznak az inkluzív oktatási programok, a kreatív és gyakorlatorientált képzési formák, a mentorhálózatok, valamint a női szerepmodellek tudatos bemutatása. Kiemelt szerepet kap a technológia társadalmi hasznosságának hangsúlyozása, valamint annak bemutatása, hogy az informatika nem csupán műszaki tudást, hanem kreativitást, együttműködést és problémamegoldó készséget is igényel.
A prezentáció arra is rámutatott, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése új lehetőségeket nyit a fiatalok számára, és egyre több lány tekint a technológiai szektorra vonzó, jövőbiztos karrierként. A sikeres svéd gyakorlatok szerint a lányok megszólításakor különösen fontos a támogató környezet, a közösségi élmény és a pályák valós társadalmi hatásának bemutatása.
Az előadás zárásaként több gyakorlati javaslat is megfogalmazódott. Ezek között szerepelt a kreatív és élményalapú digitális programok szervezése, a lányoknak szóló tematikus technológiai napok és táborok indítása, az iskola utáni programok támogatása, valamint a sztereotípiák tudatos lebontása. Az előadó szerint a cél nem pusztán az, hogy több lány válasszon informatikai pályát, hanem hogy aktív alakítóivá váljanak a digitális világnak, és felismerjék, hogy az informatika egyszerre jelent innovációt, kreativitást és társadalmi értékteremtést.
Az előadás legfontosabb üzenete az volt, hogy a lányok informatikai pályaorientációja nem csupán oktatási kérdés, hanem társadalmi és gazdasági jelentőségű feladat is. A megfelelő példaképek, a támogató közösségek és a tudatos kommunikáció segítségével jelentősen növelhető a fiatal nők részvétele a digitális gazdaság jövőjét meghatározó szakmákban.